Lőrincz Pista szabómester

 Üdvözlök minden kedves bloglátogatót!

Lőrincz Pista vagyok.
.
1969-től 2004-ig Székelyudvarhelyen rendelt szabóságban dolgoztam.
2004 - től egyéni vállalkozóként Bogárfalván, Farkaslaka községben dolgozom. Hagyományörző,diszmagyar zsinoros ruhákat készitünk rendelésre: Bocskai, Kazinczy, Attila férfi és női kosztümöket, székelyharisnyát, zsinoros mellényt, kézzel himzett nyakkendöket.

Megkérem, tekintsék meg alábbi összeállitásunkat, melyben rövid ismertetőt nyújtunk a Bocskai, Kazinczy, Attila viselettel kapcsolatban.

Kellemes időtöltést kivánok.

Bocskai viselet

"A "Bocskai-viselet" Bocskai István fejedelemről kapta a nevét. Történetében máig sok a megválaszolatlan kérdés. Tehát arra a kérdésre, hogy miért éppen Bocskai lett a ruha névadója, nem tudunk egyértelmű választ adni. Mikor találkozunk először ezzel a viselettel a magyar öltözködésben s elsősorban az iskolai öltözködésben? Az 1920-as évek polgári öltözködésében. A két világháború között viselői túlnyomórészt a középosztály tagjai voltak, s a diákok, akik egyenruhaként hordták. A 20. század elején induló magyaros ruhamozgalomnak voltak már előzményei a 18-19. században is, mely a felerősödő hazafias nemzeti mozgalommal függ össze. Viselői nemzeti öntudatot, hazafias érzéseket kívántak demonstrálni a külsőségek révén. Először 1900-ban a debreceni főiskolai újság adott hírt arról, hogy a város "akadémiai polgárai" nagygyűlést tartottak a magyar ruháért, mely egyben a hazai ipar támogatására is alkalmas volt. A divatlapokban a 30-as évek végén egyre több magyaros jellegű ruhaterv jelent meg, például fiúknak magyaros zakó kis fazonnal vagy állógallérral. A ruháknak a magyaros jelleget a zsinórozás és a különböző gombkötő munkák adták. Ha tehát a férfi vagy a női felsőruha zsinórdíszes gombolót kapott, akkor beszélhetünk bocskai viseletről. A zsinórozás ugyan már a 18. században megjelent, de mint jellegzetes díszítési mód megmaradt a 20. század elején is. A bocskai viseletnek a középosztály körében ugyan nem volt nagy divatja, annál inkább beszélhetünk sikertörténetről a két világháború közötti diákviseletben. A 20-as évek második felétől a középiskolák, internátusok sorra vezetik be a bocskai formaruhát: fiúknál a sapkát, zakót, nadrágot és rojtos selyem nyakkendőt, lányoknál pedig a blúzt és a szoknyát." A Bocskai ruha manapság elsősorban esküvőkön, különleges alkalmakkor, fogadásokon, bálokon divatos viselet. Legfőbb jellemzője - amitől Bocskai ruha a Bocskai ruha - a zsinórdíszes gombolás, vagyis a kézzel készített paszomány, amelyet aprólékos kézi munkával kell felvarrni a ruhára. Kazinczy  A Kazinczy-viselet sokkal díszesebb, mint a Bocskai. Sujtás található a kézelő helyén, a zseb körül, az állónyakon, valamint a kabát hátán. Különbséget jelent még a rövid ingujj, amelyen páratlan számú, egy vagy három sujtás fogja össze a bevágott pótujjat. Olykor a nadrág zsebét is sujtás díszíti, valamint néhányan kihajtott inggallérral viselik a Kazinczy kabátot. Ez az öltözék fekete, stilizált magyaros sujtásokkal, és vitézkötéssel díszített ruha volt, melyhez nem a szokványos nyakkendő, hanem a sajátos csokorra kötött, ún. Bocskai nyakkendő tartozott. A bölcsész egyenviselethez azonban nem kötünk nyakkendőt. A kabátot sujtások díszítik a zseb környékén, ami lehet vízszintesen vagy ferdén varrva, a kézelő helyén, valamint az állónyakon. A gombolása mindig páratlan számú, azaz 5 vagy 7 sujtás kapcsolja össze középen a kabátot, melynek belsejében általában négy zseb rejlik: mellrészen jobb és bal oldalon két kisebb, alattuk pedig két A/4-es mérető belső zseb található. A kabát alá fehér ing való, melyhez fekete nadrág vagy szoknya az illő öltözék. A bölcsész egyenviseleten (mivel nem egyenruha), eredetileg nem lehet sem folt, sem felvarrás, sem kitűző. Azonban, hogy megkülönböztessük az élet egyéb területein viselt magyaros ruháktól, legfeljebb 1 db Selmecbányához kapcsolódó kitűző lehet rajta. Ettől azonban napjainkban már sokan eltérnek. Bár az idők folyamán számos változás ment végbe az egyenviseleten: szabása, formája olykor picit eltér a megszokottól, de jól felismerhető a bölcsész, ha Bocskai vagy Kazinczy kabát van rajta, mely jelzi a Miskolci Egyetemhez való tartozásukat, a selmeci hagyományokhoz való kötidésüket, és a kollegalitás szellemiségét. Attila Az Attila öltöny nevét Attila fejedelmünk után kapta, s bár nagyban hasonlatos a Bocskai öltönyhöz,  zsinórozása miatt mégis élesen különböznek egymástól. Az Attila öltönyök minden esetben kézzel rávarrt sújtással vannak elkészítve. Az említett sújtások (hagyományos nevén: paszományok) a zakó és a mellény elején, a galléron, a nadrágon, valamin az öltöny ujjánál találhatók meg. Kiemelkedő díszítettsége okán nem nevezhető ideális hivatali egyedi alkalmak, szalagavatók alkalmával. Az Attila öltöny mára a magyaros öltözködés egyik kiemelt példája lett, magában foglalja hazánk évszázados jellegzetességeit, épp ezért kikoptathatatlan alkalmi öltözködésünkből.